a fiuk csodaja

Michael Gurian: A fiúk csodája, könyvajánló

Néhány év tanítás után kénytelen voltam rájönni, hogy a fiúk nagyon különböznek a lányoktól, és valószínűleg soha nem fogom úgy megérteni a fiúkat, mint a lányokat. Kezdetben nehéz volt kezelni a hirtelen kitörő energiájukat és az időnkénti agresszív viselkedésüket. Ráakadtam, azonban Michael Gurian A fiúk csodája című könyvére, ami sok mindenben hozzájárul ahhoz, hogy jobban megértsem a fiúk viselkedését és indíttatásaikat.. Ez egy könyv a fiúk és lányok közötti alapvető biológiai különbségekről szól, és egyben gyakorlati útmutató is a szülők és nevelők számára a fiúk viselkedésének megértéséhez. Itt szeretném leszögezni, hogy ez a fiúk többségéről szól, és nem felejti el felhívni a figyelmet arra, hogy nem minden fiú egyforma. Ennek értelmében, tehát, bár ezek a tippek és trükkök hasznosnak bizonyulhatnak, nagyon fontos, hogy megfigyeljük SAJÁT gyermekünket, és megismerjük az Ő specifikus igényeit.

A fiúk csodája bevezetőként leírja, hogyan fejlődik a kisfiú agya az anyaméhben. Érdekes különbségek vannak a fiúk és a lányok agyának fejlődése között. Ezek egyike az, hogy míg egy lány esetében mindkét félteke megközelítőleg egyszerre fejlődik, addig a fiúk agyának jobb agyféltekéje gyorsabban fejlődik, mint a bal. Ez az oka annak, hogy a fiúk (és a férfiak) általában véve jobban értenek a térbeli tájékozódáshoz. És ez az oka annak is, hogy a lányok jobbak a verbális kommunikációban és könnyebben felimserik az emberi érzelmekre utaló jelzéseket, mivel ezekhez a dolgokhoz mindkét félteke egyidejű használata szükséges. Természetesen mind a lányok, mind a fiúk megtanulhatják fejleszteni azokat a speciális készségeket, amelyekben a másik látszólag jobbnak bizonyul.

Ebben az könyvbemutatóban szeretnék kiemelni néhány olyan gondolatot, amelyek igazán megfogtak, amelyeket felettébb érdekesnek találtam.

Hormonok

Ha egy kicsit áttkintjük az emberiség evolúcióját a történelem során, láthatjuk, hogy fajunk hím egyedeinek mindig is sokkal nagyobb volt a tesztoszteron szükséglete, mint a női egyedeknek. Ennek oka nagyon egyszerű: a szaporodáshoz tesztoszteronra van szükség. Egyik másik elsődleges funkciója ennek a hormonnak, azonban az, hogy egy kicsit agresszívebbé teszi a férfiakat. Társadalmunk nagyon könnyen elítéli az agressziót, és egy eredendően rossz dologként kezeli, pedig az igazság az, hogy a fiúk számára biológiai szükséglet, és nem lehet és nem is szabad kioltani belőlük. De itt, mindenek előtt, különbséget kell tennünk az agresszió és az erőszak között. Az agresszió olyan késztetés, amely irányítható, míg az erőszak, tuilajdonképpen, egy rosszindulattal meghozott döntés. A fiúknak nagyon fontos, hogy megtalálják az agresszió levezetésének egy egészséges formáját. Ahelyett, hogy visszatartanánk őket, és nem engednénk meg nekik, hogy kifejezzék ezeket az agresszív impulzusokat, szülőként és nevelőként kötelességünk segíteni nekik megtalálni a megfelelő utat, amely lehetővé teszik számukra, hogy megtapasztalják ezeket az erőteljes impulzusokat. A sport például nagyszerű módja annak, hogy a fiúk kiengedjék a gőzt. Vagy a boxzsák. Vagy bármilyen párna. Itt csak a szülő vagy nevelő kreativitása szab határt a lehetőségek tárházának. Az egyetlen dolog, amit szem előtt kell tartani, hogy megtanítsuk a fiúkat arra, hogy ezeket az érzéseiket csak élettelen tárgyakkal szemben fejezzék ki, élőlényekkel szemben soha.

Empátia és a fiúk küldetése

A legtöbb ember, beleértve a férfiakat is, úgy gondolja, hogy a fiúk nem képesek valódi empátiára. A hollywoodi filmek és tévéműsorok sem próbálják ezt a feltevést korrigálni. Ahhoz, hogy megértsük, miért lehet a fiúknak nehezebb az empátia kifejezése, néhány ezer évet vissza kell mennünk az emberiség történetében. Ahhoz, hogy a férfiak elkaphassák a zsákmányt, nagyon gyorsan kellett felmérniük a vadászat során esetlegesen felmerülő veszélyes helyzeteket. Volt egy cél, amit teljesíteni kellett, és minden más másodlagossá vált. Ha egy másik vadász megsérült, emberünknek másodpercei (vagy talán még annyi sem) voltak arra, hogy felmérje társa sérüléseinek súlyosságát, és eldöntse, hogy annak biztonsága fontosabb-e, mint maga a vadászat. Sok esetben úgy dönthetett, hogy nem segít a másik vadászon. Ez nem jelenti azt, hogy vadászunk nem érzett empátiát barátja iránt. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy a kitűzött cél mindennél fontosabb volt. Volt egy küldetése.

Lehet, hogy a világunk sokat változott, de az emberi agy lényegében változatlan maradt az évezredek során. A fiúk (és a férfiak) továbbra is célorientáltak. Még mindig kell, hogy küldetésük legyen. De ha az empátia az az eszköz, amellyel elérhetik kitűzött céljukat, akkor empátiát fognak alkalmazni. Az is érdekes, hogy nagyon eltérően viselkednek a lányokkal szemben. Valószínűleg úgy ítélik meg (helyesen), hogy a lányok szívéhez az empátián és az érzések megosztásán keresztül vezet az út (ami még mindig nagyon nehezükre esik néhányuknak).

Ez nem azt jelenti, hogy csak akkor fejezik ki az empátiát, amikor el kell érniük céljukat vagy be kell fejezniük küldetésüket. De ezek az idők, amikor ez nyilvánvalóbbá válik. A fiúknak (és a férfiaknak) nagyon viharos belső életük van, amit úgy értek, hogy képesek nagyon mély szinten megélni az érzéseiket. A baj akkor adódik, amikor ezeket az érzéseket a külvilág felé is ki kell fejezniük.

Érzések kifejezése

Egyes érzések, mint például a harag, hirtelen kitörésekben fejeződnek ki. Ez veszélyesnek tűnhet egy kívülálló számára, de tudnunk kell, hogy az ilyen megnyilvánulások igencsak egészséges módjai annak, ahogy egy fiú a negatív élményeit kifejezi. A fiúk gyakran egyáltalán nem mutatják ki az érzéseiket, mert időre van szükségük, hogy feldolgozzák azokat. Ez órákat, napokat vagy bizonyos esetekben akár éveket is igénybe vehet. Néha, talán észre sem veszik, hogy traumatikus élményen mennek keresztül, amíg az véget nem ér. És, amíg el nem jutnak idáig, nem tudnak beszélni a megélt érzésekről. A szülőknek és a nevelőknek időt és teret kell adniuk a fiúknak érzéseik feldolgozására.

Egy bizonyos kor után (általában 8 éves kor után) a fiúk már nem sírnak olyan sokat. Ennek az az oka, hogy a sírás sebezhetővé teszi őket, és nyugtalansággal, valamint bizonytalansággal tölti el őket. A fiúk ahelyett, hogy sírnának, sokszor más megoldást választanak belső konfliktusaik feloldására. Például cselekszenek: megpróbálják megoldani a problémát, vagy a lehető leggyorsabban átlépni azon.

Mindezek ellenére észben kell tartanunk, hogy a fiúk hajlamosak magukban tartani az érzéseiket. Nevelőként és szülőként bátorítanunk kell őket, hogy ezeket a lehető leggyakrabban kifejezésre juttassák.

Versengés

Amíg óvodás korú gyerekeket tanítottam, mindig is úgy gondoltam, hogy a versengés rossz dolog. Ez csak agresszívebbé, dühösebbé teszi a gyerekeket egymással szemben. A fiúk csodájában Gurian azt mondja, hogy a versengés elengedhetetlen egy fiú számára. Itt, azonban kulcsfontosságú szempont, hogy mikor és hogyan kerül be egy fiú életébe. Az egészséges versengés hozzájárul a fiúk pozitív önbecsülésének kialakulásához. Egy fiú, aki mindig a kispadon ül, elveszettnek és nemkívántnak érezheti magát. Ezek az érzések igencsak rombolóan hatnak az önképre. A társadalomnak biztosítania kell egészséges, és baráti szellemben zajló versenyhelyzeteket a fiúk számára. A szülőknek és a nevelőknek meg kell tanítaniuk a fiúkat arra, hogyan fogadják el a veszteséget, és hogyan kezeljék felelősségteljesen a nyereséget.

Itt azt is fontos megjegyezni, hogy a fiúk (és a férfiak) játék közben alakítják ki legmélyebb kapcsolataikat, és a sport, meg egyéb versenyhelyzetek nagyban hozzájárulnak ezen kapcsolatok egészséges fejlődéséhez. Nagyon fontos számukra, hogy részesei, megbecsült tagjai legyenek egy fiúk alkotta közösségnek, hogy érezzék, hogy egy igazi törzs tagjai.

Család

Régen a gyerekeket nem csak két ember nevelte. A nukleáris család (anya és apa, anya és anya, apa és apa) gyakran nem elegendő a fiúk (vagy általában a gyerekek) felneveléséhez. Régen a gyerekeknek volt olyan szerencséjük, hogy a közelükben tudhatták nagyszüleiket, nagynénéiket és nagybátyáikat, unokatestvéreiket. Ezek az emberek mind ott voltak körülöttük, hogy az életről, az erkölcsről, valamint azokról az elvekről tanítsák őket, amelyek családjukat irányították. Manapság, azonban sokkal nehezebb ezt a környezetet megteremteni a fiúknak. A nagyszülők és a nagybácsik messze laknak, ezért a szülőknek más módokat kell keresniük, hogy létrehozzák ezt a kiterjesztett családot. Itt jönnek be a szomszédok és az iskolák. Gurian szerint nagyon fontos, hogy a fiúk körül minél több férfi felnőtt legyen, akikre fel tudnak nézni. A közösség a második családjukká válik. A szülőknek lehetővé kell tenniük, hogy más felnőttek is taníthassák gyermekeiket olyan dolgokra, amelyekről ők maguk nem sokat tudnak. Aktívan segítséget kell kérniük, és lehetővé kell tenniük, hogy gyermekeik mentorokat találjanak maguknak, akiktől tanulhatnak.

Ez csak néhány érdekes gondolat Michael Gurian A fiúk csodája című könyvéből. E fogalmak mindegyikét részletesen ismerteti a könyv, miközben gyakorlati útmutatást is ad a problémás viselkedések kezeléséhez. A könyv a kötődésről és a fiúk anyjukhoz és apjukhoz fűződő nagyon különböző kapcsolatáról is szól. Itt érdemes megemlíteni, hogy egy bizonyos életkor után (8 év körül) a fiúk elkezdik eltaszítani maguktól az anyjukat. Vagy legalábbis az anyák ezt így élik meg. Ennek az az oka, hogy az ilyen korú fiúk egyre jobban vágynak a függetlenségre. Egy anyának biztosítania kell fia számára a szükséges teret, miközben azt is ki kell fejeznie feléje, hogy ott van a háttérben, amikor csak szüksége van rá. Ez a kapcsolatukban beállt változás sokkal nehezebb az anyának, mint a fiúnak (érthető módon). Az anyának el kell fogadnia, hogy gyermekének egyre kevésbé van szüksége rá, és ez így van rendjén. Az egymás iránt érzett szeretet, ettől még nem fog eltűnni.

Az apáknak, viszont sokkal fontosabb szerep jut ezen kor után, mert ekkor taníthatják meg őket a tiszteletre és a függetlenségre. Amikor egy fiú hibázik, az anya hajlamos azt mondani: „Az én szememben nem tehetsz rosszat, örökké szeretni foglak, bármi is történjen”. Egy apa ugyanebben a helyzetben azt mondhatja: “Örökké szeretni foglak, bármi is történjen, de ha a jövőben is többször elköveted ezt a hibát, elveszítem az irántad érzett tiszteletem egy részét”. Egy fiúnak mindkét hozzáállást hallania kell, mert mindkettő hozzájárul az egészséges önbecsülés kialakulásához.

Michael Gurian A fiúk csodája című könyve segíthet a szülőknek és a pedagógusoknak sokkal jobban megérteni a gondozásukban lévő fiúkat. Nem mellesleg, pedig néhány férfinak is segíthet megérteni saját magát. Úgy gondolom, hogy különösen fontos a női nevelők és az anyák számára ennek a könyvnek az elolvasása, mert a férfiak és nők között fennálló biológiai különbségek néha, bizony megnehezítik a fiúk tettei mögött meghúzódó motivációk megértését. Ennek ellenére, ne felejtsük el, hogy a legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanunk az, hogy minden gyerek más! Csak ha valódi odaadással figyeljük meg gyermekeinket, akkor kezdhetjük el igazán megérteni őket.

Értékelésem

Michael Gurian A fiúk csodája egy nagyon időtálló és különleges könyv. Nem értettem egyet minden egyes gondolattal, de a legtöbbet rendkívül hasznosnak találtam. A nevelésről szóló könyvek olvasása során meg kell tanulnunk analitikusan gondolkodni, és kiszűrni azokat a dolgokat, amelyeket nem lennénk képesek ösztönösen beintegrálni nevelési stílusunkba.

Ez a könyv négy (és fél) rókás értékelést érdemel tőlem.🦊🦊🦊🦊

Boncolgassuk kicsit!

Milyen nehézségekkel találkoztál a fiúk nevelése/tanítása során?

Volt-e olyan tipp ebben a könyvben, amelyet kipróbáltál és bevált?

Mit találtál a leghasznosabbnak a könyvben leírt módszerek gyakorlása után?

Ez a könyv, sajnos nem elérhető magyar fordításban. Angolul, azonban, megtaláljátok az alábbi linkeken:

Amazon 🇬🇧 

Amazon 🇺🇸

BetterWorldBooks

Köszönöm, hogy elolvastátok! 💙

Ha szeretnétek még több könyvajánót olvasni tőlem, nézzetek szét a Könyvklubban!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük