Rólam 😉
Hallottatok már Harriet Quimby-ről? No. Hát én sem. Legalábbis mostanáig nem. Amikor megtudtam, hogy ő volt az első nő, aki átrepülte a La Manche-csatornát, rögtön az jutott eszembe, hogy hogy a csudába nem hallottam még róla?! Különben az is lehetséges, hogy de, hallottam már róla, csak elfelejtettem. Csak úgy cikáztak a gondolatok a fejemben. Például, hogyan lett belőle pilóta? Mi sarkallta arra, hogy épp ezt a pályát válassza? Valójában, persze, csak simán lenyűgözött a nyom, amit maga után hagyott a világban.
Valamilyen oknál fogva, az emberi lények mindig is megszállottan keresték a lehetőséget, hogy nyomot hagyjanak maguk után az elkövetkező generációk számára (nem, ezzel nem azt akarom mondani, hogy Harriet Quimby csupán ezért lett pilóta), olyan nyomot, amely majd egy nagy „hű”-t vagy „á”-t vált ki az ükunokák ükunokáiból is. Mind arra vágyunk, hogy értékeljenek bennünket, hogy emlékezzenek ránk.
Amikor elkezdtem ezt a blogot írni, egyáltalán nem voltam benne biztos, hogy tudom, mit is akarok vele pontosan (igazából, ez még mindig nem teljesen világos, hogy őszinte legyek), de minél többet gondolkodom rajta, annál jobban érzem, hogy ezt szeretném csinálni. Nem, ezt meg kell tennem magamért. Nem vagyok kiváló író, a szív ügyeinek szakértője vagy elképesztően kiemelkedő tanár. De abban biztos lehetsz, kedves Olvasó, hogy megpróbálom a legjobbat adni magamból. Ez a blog az én menedékem, ahová elrejtőzhetek a való világ elől, és ide Téged is szeretettel várlak. Szólj hozzá bármihez, adj ötleteket, érezd otthon magad. Kérlek azonban, légy gyengéd hozzám, hiszen az álmaimon lépkedsz.
Isten hozott a Komfort Zónámban! ❤️
Ui. Hogy mégis tényleg rólam szóljon ez a bejegyzés, elmondok Nektek pár dolgot magamról. Könyvimádó, amatőr illusztrátor és irodalomkedvelő vagyok. Az emberek megihletnek, főleg a fájdalom, a tapasztalat, az élet rögös útjai, amit néha meglátni vélek a szemükben. A gyerekek mágikus látásmódjukkal inspirálnak minden nap, az ártatlansággal, amivel a világra tekintenek. És nem utolsó sorban, az irodalom is megihlet. Imádom, ahogy elismert és sikeres írok a szavakkal bánnak, ahogy képesek a nyelvvel festeni. Mindig lehet tőlük tanlni valami újat. Minden művészetet szeretek, mert a „művészet szabaddá tesz”. Úgyhogy erre törekszem én is: alkotni. Egyszerűen a szabadság élményéért. 🦊
Nézz, olvass bele a fejembe, ha szeretnél! 😊