Miről szól Yaa Gyasi Hazatérés című regénye?
- by CrafterFox
- in Könyvklub
- posted december 6, 2021
Miről is szól Yaa Gyasi Hazatérés című regénye? Röviden, egy család történetéről. Két féltestvérrel kezdődik, Effiával és Essivel, akiknek útjaik sohasem keresztezik egymást, különböző sorsaik különböző helyekre sodorják őket. Egyiküket Amerikába viszik rabszolgának, míg a másik egy brit rabszolgakereskedő “szajhájává” válik. Az utóbbi, Effia családja később hozzájárul a ghánai középosztály kialakulásához.
A történet 250 évet ölel fel az afrikai, illetve afro-amerikai történelemből, és nyolc generáció életét követi végig. Minden fejezet egy új szereplőt mutat be, szemükön keresztül láttatva a változó időket, és az akkor éppen aktuális politikai helyzeteket, amelyek e két nemzet alakulását befolyásolták.
Ez volt a könyvajánló egyszerű része. Azt leírni, hogy mit jelentett számomra a Hazatérés, sokkal nehezebb. Először is beszélnem kell nektek a regény szerkezetéről. A fejezeteket akár novellákként is olvashatnánk, mégis érezhető egy erős kapcsolat az egyes szereplők történetei között, ami igazi regénnyé varázsolja ezt a könyvet. A regény szerkezete tulajdonképpen tökéletes harmóniában áll a témájával. A Hazatérés egy kettészakasztott családot mutat be, mégis, évek múltán is érezhető egy erős kötődés a gyökerekhez (bizonyos esetekben ez inkább csak ösztönszerű, mint tudatos). Ehhez hasonlóan, a fejezetek, bár különböző szereplőket mutatnak be, mégis összetartoznak, egy egész, koherens regényt alkotva. Őszintén szólva, sosem gondoltam arra, hogy egy regényt ilyen formában is meg lehet írni.
Azt is meg kell említenem, mennyire lenyűgözött az, ahogyan Yaa Gyasi képes volt bemutatni nem egy, hanem két történelmet, amelyek tulajdonképpen ugyanarról a tőről fakadnak. Effia és Essi családjainak szemein keresztül megismerteti velünk a ghánai és afro-amerikai történelem egy-egy szeletét. Sok könyvet olvastam már az amerikai rabszolgaságról, és arról, milyen hatással van még mai napig is az Amerikában élő afro-amerikai társadalomra. Viszont, ez az első olyan könyv, amelyik bemutatja az afrikaiak “hozzájárulását” a rabszolgaság kialakulásához, és az emögött álló okokat is. Lawrence Hill Valaki ismeri a nevemet című regénye volt az, amelyik a legkorábbra visszanyúlt a történelemben, de ehhez képest, Yaa Gyasi még egy lépést tesz hátrafelé, hogy megértesse az okokat is, amelyek hozzájárultak Afrika közreműkődéséhez a rabszolgakereskedelemben. Amellett, hogy valódi irodalmi csoda, a Hazatérésnek hatalmas történelmi értéke is van. Én így szeretek történelmet tanulni. Szeretek emberekről olvasni, érezni a történetüket “magamban” (Marjorie). Na meg, egy Yaw-hoz hasonló történelemtanár minden gyereknek kijárna.
“Azét hisszük el, akié a hatalom. Ő az, aki eljut oda, hogy leírja a történetet. Úgyhogy amikor a történelmet tanuljátok, mindig fel kell magatokban tennetek a kérdést: Kinek a története hiányzik nekem? Kinek a hangját nyomták el, hogy ez a hang hallatsszon?”
“Ez a történelem hibája. Nem tudhatjuk azt, amit nem láthattunk és hallhattunk, nem tapasztalhattunk meg saját magunk. Ezért mások szavaira kell hagyatkoznunk.”
Noha ez a világ minden népére igaz, az afro-amerikaiak esetáben talán halmozottan is. Tulajdonképpen ez az a realitás, amit a nemrégiben behozott afrikai örökség DNS tesztelés előtt minden nap meg kellett, hogy éljenek. Az amerikai történelemnek “köszönhetően” nem tudhattak sokat arról, honnan jöttek, kik a felmenőik. A Hazatérés tökéletesen bemutatja ezt a szomorú igazságot. Míg Effia ükunokái képesek visszavezetni családi történelmüket egészen Effiáig, addig Essi leszármazottai elvesztik a kapcsolatot afrikai örökségükkel, miközben a fehér ember felállította sztereotípiák ellen küzdenek minden erejükkel.
A regénynek személyes vonatkozása is van, hiszen Yaa Gyasi, ghánai bevándorlóként, a Hazatérés című művével arra törekszik, hogy kibékítse egymással afrikai hagyatékát és amerikai jelenét. Teszi mindezt úgy, hogy rámutat az egyértelmű genetikai és történelmi kapcsolatokra e két nép között.
Yaa Gyasi Hazatérés című regénye még jobban elmélyítette az érdeklődésemet e téma iránt (ha ez egyáltalán lehetséges). Minden szereplőt szerettem, az összes hibájukkal, tökéletes tökéletlenségükkel együtt. Yaa egy hihetetlenül tehetséges író, és már alig várom, hogy lássam, mivel készül majd még nekünk!
Boncolgassuk kicsit!
Mit gondolsz a Cape Coast kastélyról és arról, ahogyan a fekete nőkkel bántak ott? Mit gondolsz, hogyan voltak képesek az ott elő férfiak olyan szigorú különbséget tenni “szajháik” és a börtönökben élő rabszolganők között? Meg lehet magyarázni a viselkedésüket valahogyan?
Mi a véleményed a regény végéről? (nem akarok róla sokat elárulni, legyen elég annyi, hogy én imádtam minden sorát!)
Van kedvenc szereplőd? Ki az, és miért?
Értékelésem
Bárcsak több, mint öt rókás értékeléseket osztogathatnék! Ez a regény ugyanis minimum százat érdemel, úgyhogy az értékelésem valahogy így néz ki: 🦊*
Ha szeretnétek elolvasni ezt a regény, az alábbi affiliate linkek valamelyikére kattintva megtehetitek.
Amazon 🇺🇸
Amazon 🇬🇧
Mint mindig, köszönöm, hogy elolvastátok ezt a könyvajánlót is! Ha szeretnétek olvasni a többi könyvajánlóimból is, kattintsatok ide!
Ha pedig konkrétan ez a téma érdekel, válasszatok az alábbi, ezzel a témával foglalkozó regényekről írt könyvajánlóimból is!
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Laila Ibrahim: Sárga krókuszvirág