Kaland feltétel nélküli imádata
- by CrafterFox
- in Kaland a Kalandor
- posted november 1, 2021
Kedves naplóm!
Végre sikerült elfogadnom a hatóságok feltétel nélküli imádatát. Nem volt könnyű. Folyton simogatnának, így nem hagynak más lehetőséget, minthogy elnyomjam magamtól a kezüket, amikor túlzásba viszik – finoman, végtére is megkedveltem már őket annyira, hogy ne kívánjam a vérüket.
Az új életem nagyon különbözik a régitől, főleg azért, mert most rengeteg időm van az én tökéletes bundácskámmal foglalkozni, illetve annyit ehetek, amennyi belém fér. Csupán kétszer kellett a szőnyegre hánynom, hogy őrző-védőim rájöjjenek, kudarcot vallottak a legfinomabb kaja beszerzésében. Csak néhány próbálkozásukba tellett, amíg megtalálták azt a tápot, amit a legjobban szeretek. Kissé vonakodva teszik elém a száraz tápot, ami, úgy gondolom, azért van, mert azt hiszik, nem egészséges. Álszentek! Ők pusztulásig tömik magukba a chipset és egyéb száraz nasikat, tőlem viszont megvonnák az ízletes falatokat. Szerencsére, figyelnek rám annyira, hogy észrevegyék, igenis elvárom tőlük, hogy néha ezekkel a mennyei száraz falatokkal is kiszolgáljanak. Csak ‘cukinak’ kell lennem, ahogy ők mondanák, és azonnal elárasztanak szeretettel és törődéssel. Néha kicsit túl sokkal is, ezért tolom el a kezük magamtól, vagy karmolok és harapok. De azt csak nagyon ritkán.
A madarak a tetőn azt mondják, nem minden macskának van olyan jó dolga, mint nekem. Egyeseknek naponta többször is vadászniuk kell, hogy meglegyen a betevő falat. Azt mondják, a legtöbb ember nincs oda a macskákért, de hogy miért, fel nem foghatom. Nincs nálunk magasabbrendű teremtmény e földön. Imádat és ajándékok kellene, hogy övezzenek mindannyiunkat.
A madarak azt is mondták, hogy a legtöbb ember nem osztaná meg a saját ételét szőrös társával, úgyhogy, azt hiszem, hálával tartozom, amiért megkóstolhatom a hatóságok ételeit, na meg azért is, hogy építettek nekem egy trónt, aminek segítségével egy szintbe kerülhetek velük (ez persze még így sem igazságos, hiszen mindannyian tudjuk, magasabbrendű fajhoz tartozom, ezért még magasabb trón illetne meg).
A madarak szerint hálásnak kellene lennem, amiért nem hagytak a hegy tetején éhenhalni, úgyhogy az a minimum, hogy néhanapján előadom az aranyos kiscica műsort. Nem zavar, hogy aranyosnak kell tűnnöm, hiszen ez a természetemből adódik. De azt azért elvárom, hogy kajával szolgáljanak ki cserébe. A kajáért majdnem mindent megtennék. Kivéve, hogy hagyjam, hogy megsimogassák a hasam. Vagy, hogy akkor simogassanak, amikor ők akarják. Vagy, hogy hagyjam őket reggel 6 után aludni. De egyébként akármit bevállalok.
Olvass többet Kaland naplójából itt! 🐈⬛
Ha tetszett, iratkozz fel a blogra! 💙
