Gail Honeyman: Eleanor Oliphant köszöni, jól van
- by CrafterFox
- in Könyvklub
- posted március 31, 2020
Ha csak egy icipicit is hasonlítasz rám, akkor biztosan te is folyamatosan keresed az olyan könyveket, amelyek képesek húsz oldalnál is tovább lekötni a figyelmedet, az olyan könyveket, amelyek megérintenek, olyanokat, amelyekből életre szóló tanulságokat vonhatunk le, és még szórakoztatóak is. Nagyon nehéz olyan könyvet találni, ami ennek a sok kritériumnak mind megfelel. Személyes tapasztalataim alapján, egy könyv akkor igazán jó, ha megtalálod magad benne. Megtalálod benne a személyes indíttatásaidat, élettapasztalataidat, érzelmeidet. Talán megkockáztatnám, hogy egy könyv akkor igazán jó, ha a legsötétebb gondolataidat, érzelmeidet tükrözi vissza, és segít abban, hogy felismerd a hibáidat.
Gail Honeyman Eleanor Oliphant köszöni, jól van című regénye pontosan ezt teszi.
De mégis mi az, amitől ez a regény ennyire jól működik? A kissé valószínűtlen hősnő és meglepő fordulatok a kényelmetlenség érzetével töltenek el, és szégyenérzetet keltenek az olvasóban a társadalom miatt, amiben élünk. Mindezt pedig a legszeretetteltelibb, legtámogatóbb hangnemben teszi. Honeyman nem fél átadni a gyeplőt az olvasónak, így nemcsak hogy részeivé válunk a történetnek, de olyasvalakivé is, aki többet tud és ért mindarról, ami Eleanorral történik, mint ő maga. Ezáltal a regény szinte önálló életre kel.
Ez egy gyönyörűen megírt utazás az önfelfedezés útján, amely betekintést enged egy megnemértett, megtépázott, törékeny virág, Eleanor életébe.
Mivel szeretném megosztani ezt a kellemes, bizsergető meleg érzést, amit ez a regény adott nekem mindenkivel, aki szeretné, nem fogok részletekbe menni, ami a regény cselekményét illeti. Nem szeretném elrontani a kapcsolatotokat ezzel a csodás könyvvel. Inkább itt hagyok nektek néhány kérdést, amiket észben tarthattok olvasás közben.
Olvassátok szeretettel, és ne feledjétek, Miss Olpihant köszöni, jól van, de azért legyetek gyengédek hozzá.
Értékelés
Ez a könyv annyira mélyen érintett engem, hogy biztos vagyok benne, sokáig velem marad még. Ezért meg is érdemel egy Öt Rókás értékelést tőlem. 😊
🦊🦊🦊🦊🦊
Boncolgassuk kicsit!
Mik voltak az első gondolataid Eleanorról? Hogyan változott ez a kép olvasás közben?
Volt bármi a regényben, amit kényelmetlennek éreztél? Mi volt az, és miért?
Meglepett valami a történetben?
Mit gondolsz arról, ahogyan Eleanor a magány kezeli?
Szerinted hogyan hat a társadalom az olyan kallódó emberekre, mint Eleanor?
Mit gondolsz a növény – Eleanor, macska – Eleanor hasonlatról?
Hogyan folytatnád Eleanor történetét?
Ha szeretnétek megvásárolni ezt a regényt, itt megtehetitek:
Amazon 🇺🇸
Amazon 🇬🇧
Bookline 🇭🇺
Bookline 🇬🇧
Ha tetszett ez a bejegyzés, olvasd el a többi könyvajánlómat is a Könyvklub oldalra kattintva, vagy az alábbi linkeket valamelyikét követve:
Margaret Atwood: A vak bérgyilkos
Silvia Garcia-Moreno: Jádeisten, árnyisten
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Kérlek, íratkozz fel a blogomra, és oszd meg ezt a bejegyzést barátaiddal is! 🦊
Köszi! 💙
